2012. június 1., péntek

"Nem bírom neked beismerni mit érzek.. Pedig csak egy lépés választ el a vallomástól, egyetlen egy... De ekkor megijedek és megfutamodok ilyenkor van az , hogy csendben maradok, holott legszívesebben kikiabálnám, hogy mit is érzek valójában.. Ilyenkor elrohanok az érzéseim és az igazság elől...Ilyenkor van az, hogy 100 lépést hátra lépek, elmenekülök ismét.. Aztán a következő 99 lépésben, felkészítem magam arra, hogy igen is megtudom tenni, hisz semmit sem veszíthetek.Ilyenkor elhiszem, hogy minden egyszerű lesz..De aztán, ha megint oda érek, ahhoz a bizonyos lépéshez akkor ismét elbizonytalanodok....Látod ? Ilyen érzés a kudarctól való félelem. Egy örökös rohanás saját magunk elől..De sajnos tudom,hogy mi csak barátokunk lehetünk"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.